A kérdést úgy is fel lehetne tenni: lehet-e egy nyelvből két nyelven vizsgázni? Tehát egy darab nyelvből … két nyelven. Ez így értelmes, ugye? Az kell, hogy legyen, mert van ilyen :).
Ha átgördültünk ezen a kisebb logikai bukfencen, nézzük, mit jelent az, hogy a nyelvvizsga egy- vagy kétnyelvű.
Ha egy vizsga egynyelvű, az azt jelenti, hogy a vizsgán minden részfeladat, azaz az olvasott szöveg értését, a nyelvtant, az íráskészséget, a hallott szöveg értését és a szóbeli kommunikációt tesztelő minden feladat a célnyelven, jelen esetben angol nyelven van. Nem kell használnia a nyelvvizsgázónak az anyanyelvét vagy semmilyen más nyelvet. A nemzetközi nyelvvizsgák mind ilyenek. Szótár használata nem megengedett, esetenként egynyelvű szótár használható az íráskészséget mérő feladat alatt.
Kétnyelvű nyelvvizsgáknál mindig van valamilyen közvetítői feladat is valamelyik vizsgarészben. Írásbeli vizsgán például lehet, hogy le kell egy szöveget fordítani angolról magyarra vagy magyarról angolra, vagy szóbeli vizsgán egy angol nyelvű szöveget kell összefoglalni magyarul. Szótár használata az íráskészséget ellenőrző feladatnál általában megengedett.
Sokan úgy gondolják, könnyebb egy kétnyelvű vizsgát letenni, mint egy egynyelvűt. Biztonságosabbnak érzik, ha körülbástyázhatják magukat szótárakkal és kikereshetik azokat a szavakat vagy kifejezéseket, amelyeket nem tudnak, vagy éppen nem jut eszükbe. De a szótárazással rengeteg idő elmegy és ha írásban kell fordítani, mind a két nyelv sajátosságait ismerni kell, különösen egymás viszonylatában. Kétnyelvű vizsgát azoknak érdemes tenni, akik később is hasznosítani tudják fordításban vagy közvetítésben, tolmácsolásban így megszerzett tapasztalataikat.
Azonban, ha valaki valóban meg akar tanulni angolul, bővíteni szeretné szókincsét úgy, hogy választékosan ki tudja magát fejezni szóban és írásban egyaránt és igazán meg akarja érteni, meg akarja érezni, mi is ennek a nyelvnek a lényege, nos, ez esetben inkább az egynyelvű vizsgát javasolnám. Alapszintű nyelvtudásnál talán elfogadható az ide-oda „fordítgatás”, szótárazás kétnyelvű szótár segítségével, azonban minél jobban elmerülünk a nyelv mélyebb rétegeibe, annál zavaróbbnak fogjuk érezni, ha ide-oda kell váltogatnunk a két nyelv között, és egyik pillanatban magyarul, a másikban angolul kell gondolkodnunk. Minél hamarabb abbahagyjuk a két nyelven történő tanulást, annál hamarabb jutunk el a kívánt szintre, a magabiztos, magas szintű nyelvtudás birtokába.
