1. Soha ne tanuljunk szavakat önmagukban, tanuljunk inkább kifejezéseket, szókapcsolatokat vagy akár egész mondatokat. Például ahelyett, hogy megtanulnánk azt a szót önmagában, hogy „matter” (dolog, ügy, számít), tanuljuk meg inkább azt a kifejezést, hogy „It doesn’t matter”, azaz „Nem számít.”
Ha egy szónak van valamilyen vonzata, mindig tanuljuk meg rögtön a szóval együtt, például „be good at”, azaz „jó valamiben” vagy „consist of”, azaz „áll valamiből”. Vagy például ahelyett, hogy megpróbálnánk megtanulni a „feud” szót önmagában, tanuljuk meg inkább a „family feud” szókapcsolatot, így ha nem is emlékszünk rögtön a „feud” szó jelentésére, a „family” szóról már könnyebben eszünkbe fog jutni a „feud” jelentése is. Mindig próbáljuk az egyes szavakat vagy kifejezéseket valamilyen nagyobb szövegegységhez kötni, próbáljunk visszaemlékezni, milyen szövegben találkoztunk az adott szóval, ez jelentősen megkönnyíti a szótanulást.
2. Lehetőség szerint, amikor tanulunk valamit, akár szavakat, kifejezéseket vagy nyelvtani szabályokat, mindig hangosan olvassunk és beszéljünk akár magunkban is. Így máris olyan, mintha beszélgetnénk valakivel. Ha valamit ki tudunk hangosan mondani, az már a miénk. Nem elég „nézegetni” a szavakat vagy egy szöveget a papíron, el kell mondani hangosan. Így még a helyes kiejtést is tudjuk gyakorolni. Ha valamit elolvasunk, próbáljuk meg összefoglalni röviden angolul, miről is szólt a szöveg és elmesélni valakinek.
3. Nem elég feladatokat megoldani ezerszámra különböző nyelvtankönyvekből. A számunkra hasznosnak tűnő mondatokat írjuk ki egy füzetbe vagy húzzuk alá és tanuljuk is meg. Amíg az adott szó, kifejezés vagy nyelvtani szerkezet a papíron van és nem a fejünkben, addig nem tudjuk használni sem. Sokan panaszkodnak, hogy ha valamit el kell olvasniuk, szinte mindent megértenek, de ha valakivel beszélgetniük kell akár a legegyszerűbb szituációban is, már bajban vannak. Ennek az az oka, hogy hagyjuk, hogy a szó, a kifejezés vagy akár egy egész mondat a papíron maradjon, nem teszünk semmit annak érdekében, hogy a fejünkbe kerüljön.
Ha úgynevezett „minta mondatokat” tanulunk meg, akkor ezeket könnyen elő tudjuk hívni a memóriánkból, ha valami hasonlót szeretnénk mondani és a „sablon” alapján könnyen tudunk majd hasonló szerkezeteket alkotni. Ha például meg tudjuk kérdezni, hogy valaki sokat dolgozik-e , azaz „Does he work a lot?”, ennek mintájára valószínűleg képesek leszünk azt is megkérdezni, hogy „Sokat esik -e az eső?” Ugye :)?
4. Hallgassunk videoblogokat, ahol hétköznapi emberek, hétköznapi történeteket mesélnek, ahelyett, hogy azzal kínlódnánk, hogy a CNN vagy a BBC világpolitikáról vagy gazdaságról szóló híreit hallgatnánk. Ez is érdekes lehet persze egy bizonyos szintű nyelvtudás esetén, de amikor még tanulunk és nagyon az elején vagyunk, hasznosabb és hatékonyabb, ha a saját hétköznapi életünkben is használható nyelvtudásra teszünk először szert.
5. Mélyüljünk el valamilyen témában, ami érdekel bennünket és képezzük ki magunkat, legyünk „szakértők” angolul is az adott területen. Ha például valakit érdekel a fotózás vagy a természetjárás vagy szeret főzni, kezdjen el olvasni ebben a témában angol nyelvű cikkeket, keressen ezzel kapcsolatos weboldalakat vagy videókat az interneten és bővítse tudását – angolul. Észrevétlenül fog megtanulni olyan kifejezéseket, nyelvtani szabályokat, amelyeket használni tud majd más területen is.
Ha lehetőségünk van rá, iratkozzunk be egy angol nyelvű kurzusra vagy tanfolyamra, ahol angol nyelven sajátíthatunk el valamit és nem magát a nyelvet tanuljuk.
Rögtön két legyet ütünk egy csapásra. Ez hogy is van angolul :)?
